A tetovált lány konyhája

Vidéki gasztronómia úgy, ahogy kell

Karaván étterem Kisbucsán

Ritkán van nálam étterem- (vagy szálloda-) kritika, ha mégis felbukkan, annak két oka lehet. 

Vagy megkérnek rá, vagy valami nagyon figyelemre-méltóra akadtam. Most ez utóbbi történt.

Nemrég Zalaegerszegen jártunk a kis családommal (ugráltam egyet Rubint Rékával, addig a többiek nézelődtek), a visszafelé úton pedig ebedelni szerettünk volna egy kis útszéli étteremben. Az elsőben, ami az utunkba akadt, valami rendezvény volt, így kénytelen-kelletlen visszaszálltunk a kocsiba és mentünk tovább.

A következő már az odavezető úton is szimpatikus volt: Karaván étterem volt a neve. Emlészem, még viccesen meg is jegyeztem, hogy itt biztos csak tevehúst szolgálnak fel 😀

Na, szóval betértünk. A bejárat melletti táblán, ahol az ajánlatokat hirdetik, első volt a krumpliprósza tejföllel, gondoltam, itt most jó helyen vagyunk.

Mivel a torna után sikerült már ott helyben betolnom egy kalóriabombát, csak kicsit voltam éhes. De sajnos nálam az evés nem éhség-, hanem ehetnék-alapon működik, képes vagyok szó szerint degeszre enni magam, ha finom a kaja.

A gyerekek és a párom viszont valóban éhesek voltak, kértünk étlapot. Tudom, hülyeség ilyenre figyelni, de nagyon szép étlapot kaptunk. Kis hiba volt bennük, néhány étel tollal át volt javítva, de ezt max. aranyosnak találtam, jót mosolyogtam rajta. A választék nagyon tetszett, megszokott ízek és kicsit különlegesebbek is, mindez hihetetlen baráti áron  (mert ne legyünk álszentek, ez is számít).

A család a szokásos sült krumplit, sült “dínó”husit, rántott camembert-t, somlói galuskát választották, én meg a prószát.

Addig körülnéztünk Somával, és igazán pozitívan csalódtam.

Az étterem előtt kerthelyiség, sok növénnyel, kis tóval, halakkal, kis híddal, igazán otthonos volt. Sőt, a sarokban egy ugrálót is felfedeztünk, hiperaktív kisfiam rögtön kiszúrta 🙂

Az étkező rész egy bárból

és két teremből áll, mindkettőn látszik a felújítás,

de a belső terem kifejezetten jól sikerült. Led világítás, modern design, még egy számítógép is volt a sarokban, gondoltak az elfoglalt vendégekre is (vagy a különben rohangáló gyerekekre). 

A wc-t nem fotóztam le, de komolyan vetekedhetne egy első osztályú étteremével, gyönyörű volt és tiszta.

A séta végére megérkeztek az ételek, csak az enyémet és Zotyáét fotóztam le, gondolom a rántott sajtot sült krumplival mindenki látja lelki szemei előtt.

Az ételek egyszerűek voltak ugyan, de itt minden jól volt elkészítve. Végre egy olyan étterem, ahol a sült krumpli ropog és nincs túlsütve, a dinósült jó minőségű, a rántott camembert-re is fordítottak némi figyelmet, az én prószám és Zotya somlóija pedig isteni volt. Viszont a díszítésre nagyon kicsit többet kellene fordítani, a cukkini nyersen leszelve ugyan látványos, de ne már… 😀

Ja, és a sót sem vitték túlzásba, viszont az asztalon megtalálható volt (újabban ezt sok helyen hiányolom).  

Mindennel együtt nagyon elégedett voltam. Napok, sőt hetek óta vágytam igazi magyaros étteremben enni, olyan szakáccsal, aki nem csak a napi munkaidejét szeretné kitölteni, és alap mondása az “ezeknek jó lesz ez is”.

Egyetlen dolog volt, ami nem illett oda, az pedig az étterem névtáblája a bejárat felett, ami egy szokásos coca-colás reklámtábla volt. Szerintem ez a hely megérdemelne egy egyedi grafikával díszítettet.

Visszatérve az első mondathoz: most azért írtam étteremajánlót, mert ezt az éttermet jó szívvel ajánlom mindenkinek. Kár, hogy ilyen messze van tőlem, biztos törzsvendég lennék.

   Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!